Ma reggel a Spar-ban, a reggeli elemózsiámat begyűjtve várok a soromra a pénztárnál, majd a teljes áruházban hirtelen minden lámpa, kijelző, led elsötétedett nagyjából 2-3mp-re.
Az emberek nyilván megijedtek – ennek hangját is adták -, a pénztárosok meg b*zmegoltak egy jó nagyot. Félreértés ne essék, nem katasztrófatúrista vagyok az ilyen szituációkban, csak kíváncsi vagyok, hogy a jelen, modern korban
- hogyan képes az ember és önmagában a társadalmunk villany nélkül boldogulni
- milyen óvintézkedéseket tettek a hálózat kiépítésére bízott mérnökök az ilyen helyzeteket lekezelendő.
Ha arról van szó, hogy napközben, vagy este elmegy otthon a lakásban az áram alapesetben annyit érzékelünk belőle, hogy nincs lámpa, nem működik a tv, nincs wifi. Majd kis idő elteltével elkezdünk aggódni a hűtőnk tartalmáért, illetve a villanyt (is) használó kazán miatt.
A kazán dolog áramkimaradás esetén amúgy egy érdekes téma, valamiért a szerelők sosem számolnak azzal a lehetőséggel – főleg falun -, hogy mi történik ha például egy tervezett karbantartás vagy meghibásodás miatti fél napos áramkimaradás van és nincs alternatíva a fűtésre. Mert ugyebár gáz van a fűtéshez, csak villany nincs ami miatt a kazán elektronikája nem működik, keringető szivattyú nem jár, így a fűtés megáll.
Visszatérve Spar-ra.
Miután visszajött az áram – az egy dolog, hogy nem volt vészhelyzeti/tartalék világítás a sötétben – azt kezdtem el figyelni, hogy vajon mely rendszerek lesznek azok amik leálltak, lefagytak, elkezdtek éppen újraindulni.
Meglepő volt – és ahogy figyeltem a kasszás hölgynek is -, hogy a kassza gép nem állt le, el sem veszett az aktuálisan beblokkolt termékek listája, csak várt kb 10 mp-et, gondolom ennyi ideig tartott míg a monitor előtte vissza bekapcsolt és csekkolta, hogy minden ugyanaz maradt-e a képernyőn.
Az előttem lévő fizetett kp-ban, majd következtem én, aki éppen szokásához híven mobillal fizetett (volna), de már sejtettem előre, hogy ez holtbiztos nem fog működni, mert a szalagot irányító/hajtó rendszer is megállt, így kézzel pakolgattuk előrébb rajta a cuccainkat, így már én is készítettem a kp-t. A blokkolás után a terminált a hölgy fordítja elém, odaérintem a telefont és „kapcsolódási hiba”. Még kétszer újrapróbáltuk, semmi változás. Közben egyébként a húspult felől is kiabálnak előre, hogy a szalagnál működik-e a pénztárgép – valszeg hátul a mérleg és hasonló más digitális kütyü bedobta a törülközőt.
A Spar-ban ahogy figyelem a kasszásoknak nincs jogosultságuk a bankkártyás POS terminálok újraindításához, így ha az egyik soron meghibásodik akkor „nem lehet kártyával fizetni” csak a válasz. Ha egy étteremben történik ilyen akkor vagy a terminál menüjében újrakapcsolódást, újraindítást nyomnak, vagy kiveszik az akksit és visszadugják ahhoz, hogy a kütyü visszacsatlakozzon a hálózathoz.
Miért probléma legtöbb esetben az áramszünet?
A válasz banális – az eszközök hardverét és szoftverét nem ugyanaz a csoport fejleszti, így mind a két oldal csak feltételezi azt, hogy a másik megfelelően lekezeli az ilyen kimaradásokat. És ha odafigyelnek is, nem lehet/akarják/tudnak felkészülni az ilyen lehetetlen helyzetekre.
Az áramingadozások, rövid kimaradások terhelhetik az elektronika tápellátását. Előfordulhat az az eset, hogy nem kap rendes üzemi feszültséget a készülék, de olyan időpillanatban tér vissza még a villany, hogy a tápegység nem szűnt meg teljes mértékben működni (kondenzátor kisülés), a készülék ismét áramot kap, de részleges kihagyás miatt részegységek, vagy maga a hardver abnormális állapotba került, így jó eséllyel az eszköz lefagyott.
Ezt a problémát leggyorsabban innentől már csak egy teljes újraindítás oldhatja meg. De ha egy teljes eszközhálózatról van szó – mondjuk a POS terminálról ami internetes hálózaton van és lehet a terminál nem állt meg, de az internethez csatlakozó switch-ek, routerek, szerverek igen – akkor meg kell várni, hogy vagy a hálózat minden komponense vissza helyreáll, ha nem akkor a technikai munkatársaknak kell detektálni mely eszköz esett ki és szorul karbantartásra.
Hogyan lehet ezt a problémát orvosolni akár a saját otthonodban is?
A legtöbb esetben egy szünetmentes tápegység a te barátod. Ez az eszköz arra szolgál, hogy a biztosítandó eszköz és a dugalj (mondjuk fali konnektor) közé beiktasd – van benne egy akkumulátor, általában ezeken vagy számítógépekhez direktbe köthető „monitor tápkábel” csati van, vagy sima, hagyományos, 230V-os aljzat. Ha van „fali áram” az akku benne szépen lassan feltöltődik és közben a rákötött eszközödet is ellátja a fali árammal. Ha áramingadozás lép fel – ebbe beleérthető teljes áramszünet, ingadozás, túláram, fél fázis, sőt akár villám is – a másodperc töredéke alatt átveszi a biztosított eszközöd árammal való táplálását és a saját belső akksijáról működteti azt tovább míg a rendes fali áram helyre nem áll.
Érdemes tudni, hogy a szünetmentes tápegységek esetén árban nagyon nagy a szórás – minél olcsóbb annál rövidebb ideig bírja a saját akkuról való ellátást, illetve kisebb teljesítményű eszközöket fog csak meghajtani.
Ezenkívül azt is fontos tudni, hogy a nem ipari kategóriájú, egyszerűbb, olcsóbb szünetmentesek négyszögjelgenerátorral rendelkezdnek, így az akksiból nyert és átalakított áram nem szabályos szinuszhullám lesz, ami a nem kapcsolóüzemű tápegységekkel nem fog – vagy legalábbis nem érdemes – működni, működtetni.
Így az ilyenekre ne köss kazánszivattyút, ventilátort, hangfalat. Annál inkább köthetsz rá jellemzően olyat, aminek adaptere van, mint például a legtöbb led lámpa, router, modem, számítógép és esetleg tévé. Ez az utóbbi csak egy nagy esetleg, mert egy tévének általában igen nagy a fogyasztása, cserébe szerintem áramszünet során hiánya elviselhető.
Egy ilyen eszköz a legtöbb műszaki, informatikai boltban kapható/rendelhető, villanyszerelő a beüzemeléséhez nem szükséges, viszont érdemes észben tartani, hogy vészhelyzet esetén (például lakástűz) a hatóságokat intézkedés megkezdése előtt ennek meglétéről tájékoztatni szükséges.