Van ugye az a protokoll – remélem ismerős -, hogy “sftp”. Tegyük fel, hogy van egy linuxos adattároló szervered és egy linuxos géped. Közvetlen fel tudod csatolni sshfs-el a távoli gép valamely mappáját, ha van rajta unix felhasználói fiókod és hozzáférésed.
Namost az sshfs-nek van egy -C, mint compression kapcsolója, ami a két gép közötti átviteli sebesség növelésében játszhat szerepet, mivel a két gép közötti adatfolyamot képes tömöríteni. Ehhez persze némi processzor kell mindkét oldalon, de egy HP microservernek sem konnyan meg a dolog (nálam az érintett adattároló gép).
Tehát ha linuxot használsz az alábbi paranccsal felcsatolhatod a távoli gép könyvtárát a helyi gépedre:
sshfs -o allow_other,default_permissions -o IdentityFile=/helyi_szerver/publikus_kulcs winben@szerverem.hu:/tavoli_szerver/csatolasi_pont /helyi_szerver/csatolasi_pont -C -o reconnect;
Mi az eset akkor, ha Windows használok?
Igen, sokan vagyunk így, kipróbálhatunk egy csomó sshfs-t megvalósító alkalmazást. Ilyen a fizetős expandrive, vagy az ingyenes win-sshfs.
Részemről egyik sem nyerte el a tetszésemet többek között azért, mert instabilak voltak, suttyomban a program files-ba cache-eltek és nem is a valós állapotot mutatták sokszor…és legfőbb problémám volt, hogy láthatólag egyik sem szolgált a tömörítős megoldással, ami miatt (vagy még mellett) dög lassú volt az adatátvitel.
Nos, ha van egy kis memóriád fölösen a gépben akkor van egy szuper jó hírem – a probléma baromi jól orvosolható.
- Készíts egy linuxos virtuális gépet localhoston, ami NATolva csatlakozik a hálózatra, tehát a te géped oszt neki IP címet.
- Ha megvan a telepítés csatold fel a távoli mappát a virtuális géped egy helyi mappájába.
- Ezután telepíts sambát a virtuális gépre és oszd meg a felcsatolt mappa tartalmát.
- Tallózd be Windows Intézőben a sambán megosztott tartalmat és örülj. Az adatátvitel gördülékeny lesz és megfelelő tartalom esetében gyors.
Ha olyan kontentről van szó, ami jól tömöríthető akkor sokszoros sebességet érhetsz el “logikailag”, mint egyébként “fizikailag”, tehát a fizikai vonalon.
Bizonyításként hadd mutassam a feladatkezelőmet:
Itt éppen egy lemezképfájlt másoltam. A képen az látható, hogy a Total Commander 176 Mb/s-al tölti felfelé az adatot, a VMware NAT Service pedig a virtuális gépet jelképezi és látszik, hogy 47,5 Mb/s a “fizikai” adatfolyam. Tudni kell azt is, hogy a mérés idején a laptopom céges wifi routerre volt csatlakozva vezetéknélküli hálózaton és nem egy irodában lévő másik gépre, hanem az otthoni szerveremre tolta át az adatot – ennek köszönhető, hogy csak ~50 Mbit környékén történt az adatátvitel. A másolás idején 50-70% között volt a 1.5 GHz-es HP microserverem cpu terheltsége (mivel kétmagos így 200%-ból), és 0,93-as volt a 15 perces átlag load.
Akik kicsi internetsebességgel rendelkeznek (100 Mbit alatt) és távoli szerverre dolgoznak bőven megfelel és tűrhetően is működik az ExpanDrive. Ha viszont helyi 100 megás hálón (vagy azzal egyenértékű neten) szeretnénk Windows-on sshfs kapcsolódást érdemesebb efféle perverzióhoz folyamodnunk.
A hétvégén rákényszerültem, hogy a nagyobb méretű, de már régi HDD-ről a linuxos gépemet átköltöztessem egy kisebb méretű SSD-re. A clonezilla nem segített így kézzel kellett átmigrálnom a teljes fájlrendszert.
