A történet úgy folytatódik, hogy az itthoni HP microserveremből gigabites routert varázsoltam.
Szóval a gép most:
- Storage szerver
- Plex médiaszerver
- Gigabites router (erről egy másik posztban írok)
Vettem a kütyübazár című izén…weboldalon…(ebay cache?)…webshopon egy USB 3.0 csatlakozású Gigabit ethernet adaptert ~5000 ezer pénzért. Mivel laptop az laptop és direkt is és praktikussági okokból sem tárolok rajta sok/minden adatot így érthető, hogy a storage szerverrel szoros kapcsolatba szerettem volna maradni. Azért sshfs-re esett a választásom, mert hordozható, itthon és távolról is egy háttérben futó virtuális gép segítségével el tudom hitetni a Windows-zal, hogy samba megosztáson van itt mellette egy nagy tárolókapacitású gép, még akkor is, ha csak mobilneten vagyok a világ végéről.
Tehát a usb-ethernet kártya boldogan – bár szkeptikusan – kicsomagol, bedug, a cucc működik. Nem hoz 1000 mbitet, jó az 700-800 Mbitnek is, de egyből jobb, mint 90 megabittel tötymörögni.
A pofáraesés az volt, hogy az átviteli sebesség továbbra is 9 mb/s volt átlagban. Próbáltam filezillával, belső ip címet használva, egyből hasított. Ekkor két dologra gyanakodtam: mindig a külső webcímen csatolom fel a storage szervert, így itthon is a WAN interfészen keresztül botorkáltak az adatok, az sshfs kliensem nem tudta, hogy helyben van a szerverem és maradjanak a csomagok LAN-on. Ennek érdekében beállítottam a routeremben, hogy a DNS szervere az én külső webcímemet a LAN-on csücsülő ip címre oldja fel.
Újabb teszt következett – minimális eredmény, még mindig messze az igazitól.
Ezután ránéztem a szerver és a laptop processzorterheltségeire, kiderült, hogy ami korábban preferált volt az most hátránnyá vált – a -C kapcsolóval tömörítettem az adatfolyamot és ezzel egyidőben ezzel a sávszélességgel meg is fogtam a storage szerver egyik processzormagját. Így a -C kapcsolót kivettem. A javulás jelentős volt.
De még mindig messze álltam az igazságtól. Ekkor jött gugli és egy kis unszonlás hatására választ adott. A válasz ezen az oldalon olvasható – elfelejtkeztem arról, hogy az sshfs lényege és nagyszerűsége néha pont a hátránya – az adatfolyam titkosítása (amire szükségem is van) gyakorlatilag limitálja a sávszélességet.
Megoldást a -o Ciphers=arcfour kapcsoló jelentette.
Tehát most egy sshfs kapcsolódásom:
sshfs -o allow_other,default_permissions -o IdentityFile=/home/winben/identityfájlom winben@szerverem.hu:/home/winben /home/winben/home -o reconnect -o Ciphers=arcfour;
Kellemes száguldozást mindenkinek!
Biztonsági öveket becsatolni 😀