PPTP NAT linux routeren

Történt az eset, hogy otthonról dolgoztam volna és nem tudtam felcsatlakozni a céges hálózatra se vezetékes, se mobilneten keresztül.
A mobilnet még mindig homály, mert egy kölcsön samsung telekom telóról ment a vpn, a saját telenoros huawei p9-esemen nem, se tesóm telenoros p8-asán sem. Szóval vagy a telenor blokkol vagy inkább a huawei telefon nem natolja ezeket a csomagokat.

Mivel az otthoni hálózatom úgy néz ki, hogy HP microserverbe érkezik a net (ubuntu 16.04) majd egy másik interfészen egy gigás switch-re kötve belső háló van. Mivel kell legyen wifi így van egy olcsó tplink router is a hálózaton, melynek le van ütve a dhcp szervere és a lan portjára van kötve a gigás switch, a mobil eszközök pedig a wifire csatlakozva automata egy alhálón maradnak.

Az első probléma az volt, hogy mint kiderült a wifi routerben gyárilag be volt kapcsolva inbound pptp blokkolás és wifiről lan irányába (de mégis internet felé) blokkolta azt.
De aztán vezetéken sem volt rendben a dolog, mint kiderült ip_nat_pptp modul nincs alapból betöltve linux rendszeren és azt egyszerűen nem natolta.
Tehát verettem neki egy modprobe ip_nat_pptp-t és onnantól működött a linux szerveren keresztüli pptp kapcsolat.
Még nem másztam bele annyira, de ez esetre ajánlott a /etc/modules-be betenni az nf_nat_pptp-t.

modprobe nf_nat_pptp

Részletek: https://unix.stackexchange.com/questions/274785/pptp-vpn-not-working-with-linux-router

Tehát ha valaki mást is érint a probléma itt a megoldás

HDD to SSD linuxon

A hétvégén rákényszerültem, hogy a nagyobb méretű, de már régi HDD-ről a linuxos gépemet átköltöztessem egy kisebb méretű SSD-re. A clonezilla nem segített így kézzel kellett átmigrálnom a teljes fájlrendszert.

Halál egyszerű, csak oda kell minden lépésre figyelni.

Teendők:

Rakd be a hdd-t és az ssd-t is egy számítógépbe, lehetőleg sata csatlakozóra kösd, usb-n sokáig fog másolni.

Bootolj be egy live ubuntut a számítógépen.

Ezután nyiss egy konzolt, formázd le a cél ssd-t,

fdisk /dev/sdb #sdb az SSD!
> o
> n
> enter, enter, enter...
> p (ha egy partíció látszik szuper)
> w

mkfs.ext4 /dev/sdb1 #feltéve, hogy ext4-et szeretnél

Készítsük elő a műveleteket

mkdir /mnt/{ssd,hdd}
mount /dev/sda1 /mnt/hdd #sda a HDD!

majd rsync-el másold át, illetve hozd létre a szükséges mappákat

rsync --exclude="mnt" --exclude="lost+found" --exclude="sys" --exclude="proc" --exclude="cdrom" --exclude="media" --exclude="swapfile" -aP /mnt/hdd/ /mnt/ssd/
mkdir /mnt/ssd/{mnt,proc,sys}

Majd telepíts grub-ot

mount -o bind /dev /mnt/ssd/dev
mount -o bind /sys /mnt/ssd/sys
mount -t proc /proc /mnt/ssd/proc
cp /proc/mounts /mnt/ssd/etc/mtab
chroot /mnt/ssd /bin/bash
grub-install /dev/sdb
grub-install --recheck /dev/sdb
update-grub

Majd írd át a bootolandó meghajtó uuid-ját az fstab-ban

blkid /dev/sdb1

Az itt található uuid-t vidd fel az fstab-ba

nano /mnt/ssd/etc/fstab

Ha nem kaptál sehol hibát

init 0

A gép leáll, vedd ki a hdd-t, kapcsold vissza, biosban csekkold le, hogy az ssd-ről fog-e bootolni.

Enjoy!

Digionline servlet Kodi-hoz

Az ittott.tv-s servletem után itt az újabb készítmény, mellyel egyszerűvé válik a tévézés Kodin.

Tehát ez egy servlet, illetve lejátszótól független kiegészítő ami a hivatalos http://onlineplayer.digi.hu weboldalon elérhető tv csatornák megnyitását teszi lehetővé külső alkalmazások számára.

Szükséges hozzá már meglévő digionline hozzáférés, melyet abban az esetben regisztrálhatsz a digi ügyfélkapuján keresztül, ha rendelkezel kábeltévé és internet előfizetéssel is. E program működéséhez nem szükséges digi hálózat, de legjobb tudomásom szerint csak magyar ip címről működik.

Egy előfizetéshez jelenleg max három digionline account regisztrálható, a servlet egyszerre csak egy accountot kezel, így egyidőben egy servlet egyetlen lejátszót képes kiszolgálni.

E program indításakor legenerál egy m3u és egy xml fájlt – az előbbiben a teljes csatornalista az utóbbiban 5 napra elölre elektronikus programujság (EPG) található, melyet képes lejátszani a VLC, de teljes műsorújsággal együtt a KODI is.

Kodi-n az IPTV Simple Client-et kell beállítani, majd bekapcsolni – miután a servlet elindult a háttérben megnyithatóvá válnak a digionline rendszerében elérhető csatornák HD minőségben.

Részletek, leírás, telepítés:

https://github.com/szabbenjamin/digionline

SSD cache linux rendszeren

Képzeld el – van egy méretes HDD-d, melyen adatbázist tárolsz, torrentezel, vagy oprendszert futtatsz. Végülis mindegy, a lényeg az, hogy néha marha lassú a rendszer, IOwait a plafonban.

Tudod jól, hogy kéne ssd-re váltani, de nincs az a pénz, hogy marha nagy HDD-k helyett SSD-kre cseréljél.

Szóval a probléma adott, HDD kéne megközelítőleg SSD tempóban – vajon mi lehet a megoldás?

Mintapélda, teljesítményben egy idális világot képez :) — Mintapélda, teljesítményben egy idális világot képez 🙂

Egy korábbi részben ecseteltem egy lehetséges megoldást erre vonatkozóan Windows rendszeren, de most nálam linux szerveren adódott a probléma és a dolog megoldásért kiáltott és végül találtam valamit.

bcache

Az elv itt is azon alapul, hogy a merevlemez írási és olvasási gyorsítótárát kiegészíti a rendszerhez illesztett plusz SSD.

Nekem egy 3T-os disk-em van és úgy alakult, hogy egy 60G SSD felhasználható a célra. Mindkét meghajtót a leggyorsabb sata portokra csatlakoztattam és az alábbiakat műveltem.

Törölnöm kellett a teljes ssd-t és a gyorsítani kívánt partíciót (sde = SSD, sdc = HDD):

wipefs -a /dev/sde

wipefs -a /dev/sdc1

Létrehoztam egy bcache partíciót:

make-bcache -C /dev/sde -B /dev/sdc1 --block 4k --discard --writeback

Írási gyorsítótártól ha tartasz ne használd a writeback paramétert, ha pedig az ssd-d nem támogatja a TRIM módot vedd ki a discard paramétert.

Ezután már csak létrehoztam az új tömbön egy fájlrendszert:

mkfs.ext4 /dev/bcache0

Majd /etc/fstab-ba felvettem a /dev/bcache0 virtuális meghajtót és voila.

Statisztikákért pedig ezekhez nyúlok:

cat /sys/block/bcache0/bcache/dirty_data

tail /sys/block/bcache0/bcache/stats_total/*

Vagy akár folyamatosan:

watch -n 5 tail /sys/block/bcache0/bcache/stats_total/*

Jó kísérletezést! 🙂

Számítógépet karácsonyra!

Évről évre megkapom ismerőseimtől a kérést, hogy ajánljak nekik számítógépet amivel meglephetik magukat, a családot, a gyereket. Így ha vásárlás előtt állsz néhány bekezdésben összefoglaltam Neked a legfőbb tudnivalókat.

Döntsd el pontosan mire van szükséged!

Telefon, tablet, laptop vagy asztali számítógép? Jogos lehet a kérdés – hogy jön ide a telefon vagy a tablet? A nem klasszikus értelembe vett számítógép használatot egy nagyobb méretű okostelefon vagy tablet is ki tudja váltani.

Tehát először gondold végig és döntsd el, hogy milyen célra/feladatra és milyen körülmények között fogod a számítógépedet használni. Ha sokat utazol és leginkább filmeket néznél és skype-olnál a barátokkal vegyél okostelefont, vagy tabletet.

Okostelefon mellett szól, hogy kicsi, kompakt, netezéstől elkezdve a fotózás/videózáson és zenehallgatáson át a kapcsolattartás minden formáját instant magában hordozza. Hátránya, hogy kicsi és hosszútávon nem kellemes a szemnek például egy filmet azon megnézni – erre megoldásképp viszont vehetsz okostévét vagy tévé okosítót és kedvenc sorozataidat azon is nézheted.

Minimum ár: 70 000 Ft

Ajánlott árkategória: 160 000 Ft

Tablet sem különb az okostelefontól, de az nincs mindig nálad a mérete miatt. Azzal nem telefonálsz, így el kell döntened, hogy örökké wifire fogsz vadászni, vagy direkt olyan gépet veszel amibe betehető sim kártya, plusz kérned kell a szolgáltatódtól egy internetcsomagot amit a tableten fogsz tudni felhasználni. Ezekhez vásárolható billentyűzet és minden általános – csevegéshez, barangoláshoz szükséges – kiegészítőt a telefonhoz hasonlóan tartalmaz.

Minimum ár: 60 000 Ft

Ajánlott árkategória: 120 000 Ft

Sokak szerint a legjobb választás a laptop. Talán egyetemre készül a gyerek? Vagy szeretnél egy mindenre használható kompakt gépet venni némi kompromisszummal?

A laptop ideális abban az esetben ha dolgozni szeretnél utazás közben, sokat gépelsz, ha nem látod a kisebb képernyőt. Filmezés terén ez megint egy kicsit jobb, mint a korábbiak, de még mindig csak legfeljebb ketten tudtok a képernyője elé kucorodni.

Egy átlagos laptop akksija nem bír annyit amennyit egy telefon vagy tablet. Tudnod kell azt is, hogy – mivel munkára van tervezve – bonyolultabb a használata szükséged lehet fél-egy évente szakemberhez menni vele. Méretben ez egy még magasabb kategóriát képvisel, ehhez külön táskát kell még venned, sokkal nehezebb és bizony drágábbak is (erről majd később).

Minimum ár: 110 000 Ft

Ajánlott ár: 180 000 Ft

Utolsó kategóriánk az asztali számítógép. Tudod, régen csak ilyet láttál. Ehhez kell még külön monitor, egér, billentyűzet, hangszóró, stb. Ez a legolcsóbb és egyben legkevésbé kompakt megoldás. Előnye, hogy házilag, alkatrészekből is össze lehet pakolni és a korábbiakhoz képest lehet utólagosan is bővíteni, módosítani bármilyen tulajdonságán.

Minimum ár: 70 000 Ft

Ajánlott ár: 170 000 Ft

Mire figyeljek vásárláskor?

Márka

Saját vélemény alapján…

Ajánlott: Dell, Alienware, Asus, Huawei, Samsung
Jók, de esetenként túlárazottak: HP, Sony, Apple
Kompromisszumos, olcsóbb, de még jó: Lenovo, MSI, Fujitsu, Acer, XiaoMi
Amik nem kerültek be a listába erősen kérdéses gépek…

Processzor

A processzor a számítógép azon eleme ami az utasításokat hajtja végre, ami a gép “agya” és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mennyire gyors a készülék.

Laptop és PC esetén mindenképpen Intel alapú processzor ajánlott. Az AMD tipikusan a gyengébb szintet képviseli és sokkal jobban melegszik, laptopba abszolút nem ajánlott.

Legtöbb esetben az Intel processzorok típusát i szériába sorolják, de léteznek Atom és egyéb más verziók is, melyek az olcsóbb, kisebb teljesítményű szegmenst képviselik.

Az i szériából immáron 4 félével találkozhatsz: i3, i5, i7, i9. Ez lényegében egy sorrend sebességnek megfelelően, de mindig érdemes rákeresni vásárlás előtt google-n az adott típusra, mint például: “i5-6400 benchmark” – valószínűleg elsőként fogja dobni a cpubenchmark.net weboldalt ahol jobboldalt nagy piros számokkal egy viszonyítási értéket fogsz kapni ami arról szól, hogy pontszámilag milyen szinten szintet produkál az adott processzor – így több gépet összehasonlítva lesz viszonyítási alapod.

Általánosságban internetezgetéshez 3000 felett már oké, 6000-es pontszám felett ajánlott.

Mobilok és tabletek világában egyszerűbb ha azt nézzük, hogy hány magos és hány GHz-es a processzora. 1.4 még kevésnek számít, lehetőleg 2.0 GHz fölött válassz és 4 vagy 8 magosat. Sok típusnál látni, hogy pl. “4×2.4 és 4×1.2” – ez azt jelenti, hogy 8 magos, van 4 db magasabb órajelű (GHz) magja és 4 alacsony fogyasztású. Ezzel nincs semmi baj, az alacsony órajelű általában energiatakarékossági okokból van kitalálva. Az lenne gáz, ha csak 4 mag lenne benne 1.2 GHz-en. Az annyira kevés teljesítmény, hogy idegbajt kapsz tőle használatakor.

Memória

Ez a másik fő alkotóeleme a számítógépnek.

Itt sokkal kevesebb paraméter van, ami lényeges ez pedig a mérete GB-ban. Erről tudni kell, hogy gyakran utólag is cserélhető, bővíthető garancia vesztése nélkül laptopnál és főleg PC-knél.

Minimum követelmény 8G.

4G már erősen kompromisszumos, a gép nem fog akadás nélkül működni.

Tablet és mobil esetén a kompromisszumos 1-2G, ami már jó az 3G vagy afeletti.

Videókártya

Létezik olyan a laptopok és PC-k világában, hogy integrált és olyan, hogy az integrált mellett dedikált. Az integrált azt jelenti, hogy magába a processzorba van beleépítve a videókártya. Teljesítménye az alapvető feladatokra elég csak, mint például full HD videók akadás nélküli nézése vagy böngészőben futó játékok futtatása. Határozottan mondom:

korszerű, rendes játékokra az integrált videókártyák alkalmatlanok.

Játékok futtatásához, vagy videó vágásához dedikált videókártya szükséges. Laptop esetén ezek nem cserélhetők – így a típusára rákeresve a videocardbenchmark.net-en minél magasabb pontszámot elér annál jobb. Itt nincs minimum pontszám, minél több annál jobb minőségben fog tudni új játékokat futtatni a gép.

Asztali gép esetén ezen alkatrész is cserélhető, sőt megteheted azt, hogy megveszed először videókártya nélkül, így integrált videókártyával használod, ha pedig játszani szerenél veszel bele egy dedikált videókártyát később.

Mobil és tablet esetén olvass utána fórumokon, teszekben, hogy átlagosan milyen játékminőséget lehet elérni egy-egy típussal. Ez nagyon változó, de általában egy 120 ezer ft feletti tablettel vagy telefonnal már nem nagyon lehet mellényúlni.

Kijelző

Sok laptop felbontása még mind 1366×800 körül van ami igen kevésnek számít. Nagyobb képátlónál “szőrösek”, vagy recések a betűk, fárisztó a szemnek, plusz fotó/videó nézegetésénél nem annyira részletes a kép. Érdemes már eleve olyan laptopot keresni, ami fullHD felbontású.

Tablet és mobil esetén is minél nagyobb a felbontás annál jobb, de mivel kisebb képernyőmérettel dolgozunk, mint egy laptop esetében ez a tényező nem kifejezetten mérvadó.

Háttértár

Laptop és PC esetén mindig nagy dilemma, hogy ssd vagy hdd. Az ssd egy gyors és tartósabb meghajtót jelent, olyasmi, mint egy pendrive vagy egy memóriakártya. Ezek ára kapacitás függvényében jóval drágább, de a számítógép gyors betöltődéséért és a programok gyors indulásáért ez is nagyban felelős.

Viszont javarészt a gépeket hdd-vel árulják, ami egy lassú, lemezes meghajtó, ha azon csücsülnek a programok nagy türelem kell a géphez. A játékok futtatását nem befolyásolja, de jó, ha az ilyet csak másodlagosan adattárolásra veszünk,

a gépbe lehetőleg eleve ssd-t kérjünk laptop és PC esetén.

Akárhogyan is döntünk minimum 120G méretűt válasszunk, ha anyagilag engedi pedig inkább 250G méretűt vagy afelettit.

Mobil és tablet esetében nem lényeges a meghajtó típusa, itt lényegében a tárhely amit jó ha figyelembe veszünk. 16G-os nagyon sok modell, egy ilyen használata erősen kompromisszumos, plusz memóriakártyával be se kapcsoljunk ilyet. Érdemes inkább 32G vagy afeletti modellt nézni, plusz legyen SD kártya bővítőhely amivel tovább lehet bővíteni az addigi tárhelyet.

Nos, ezek a legfontosabb paraméterei egy számítógépnek. Érdemes ezek tudatában bemenni akár egy mediamarkt-ba vagy hasonló kiállítótérrel rendelkező üzletbe és nézelődni, hogy melyik tetszik meg – mivel elsősoron ki és bekapcsolt állapotban a gép burkolatát fogod látni, tenyeredben tartani, a súlyát cipelni a válladon.

Végül oszlassuk el a tévhiteket

Csak a gyereknek kellene valami laptop, semmi extra. Tudjon rajta játszani, nameg persze 2-3 év múlva egyetemre megy, tudjon rajta tanulni.

Íme egy általános mondat amitől idegbajt szoktam kapni. Nézzük csak kicsit át, hogy ezzel a világnézettel mi a probléma:

…tudjon rajta játszani…

Azt tudtad, hogy néhány munkafolyamaton kívül pont a játékok futtatásához kell a lehető legnagyobb teljesítmény? Személyes véleményem, hogy a laptop nem való játékra, mivel játék közben az aprócska gép rettenetesen melegszik és tönkremegy. 180-200 ezer forint alatt ne is gondolkozz, ha laptopot szeretnél.

2-3 év múlva egyetemre megy

Aha. Biztosan fog még az a gép 2-3 év múlva is éveken át működni? Annyi időre tervezz amennyi garanciát vállal a gyártó a termékére. Biztosan hallottál már arról az összeesküvés elméletről, hogy a garancia lejárta után direkt tönkremegy a gép. Ez csak egy városi legenda, nem bizonyított – függetlenül ettől a garancia időtartama sokat elárul a termék minőségéről a legtöbb esetben.

Szeretnék venni egy új gépet a gyereknek, mert az előző már nagyon betegen működik, a töltője se működik rendesen szóval megérett a cserére! De ne legyen drága, mert ezt a korábbit is egy csomószor elejtette és nem tud ezekre vigyázni.

Vegyük sorra:

nagyon betegen működik

Szerviz látta már?

a töltője sem működik rendesen

Tudtad, hogy számtalan lakástűzt okozhat egy rosszul érintkező töltővezeték?

De ne legyen drága

Vidd a mostanit szervizbe, hátha olcsón javítható

csomószor elejtette és nem tud ezekre vigyázni

Tanítsd meg, hogy vigyázzon ezekre az értékekre.

Zárásképp pedig a legtipikusabb mondat:

Ó, ezek ilyen sokba kerülnek?

Igen. Egy ilyen összetett műszaki eszköz sokba kerül. Megoldod okosban olcsóbban? Rendben, de akkor később ne panaszkodj, hogy valami mégsem jó. 🙂